🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lengyelország művészete
következő 🡲

Lengyelország művészete: Jelentősebb leletek a kerség fölvétele utáni időkből valók, elsősorban hosszanti, többhajós, föltűnő gyakorisággal szigetre épült tp-ok (Poznań, Tum pod Leczyca), ill. váron belüli rotundák (Krakkó, Cieszyn) a 10-11. sz-ban. A föllendülést a 12. sz. hozta, az újonnan épített, kettős kórusú tumi tp-ban erőteljes portál és sztély-freskó, a strzelnói apácaktorban a hajókat elválasztó oszlopokra faragott páratlan szobor-sorozat maradt fönn; a legdúsabb díszítést a 13. sz. elejéről a boroszlói Magdolna-tp. D-i kapujáról ismerjük. A gnieznói kapuszárnyak (1170 k.) a kor eu. bronzöntésének élvonalához sorolhatók. A kislengyo-i ciszt. ktorok (Sulejów, Wachock) közvetlen fr. ösztönzést hoztak a 12. sz. végén, a sziléziaiak (Trzebnica) érdekessége a téglaépítészet terjesztése. A gótikában ennek rendkívüli jelentősége lett (pl. Gniezno, Poznań szegyh-a, Dancka plébtp-ai, Krakkó, Boroszló koldulórendi tp-ai). A tp-ok befogadóképességét és méretét egyaránt rendkívül megnövelték, gyakori a 3 egyforma magas hajóból álló →csarnoktemplom (Toruń Mária-tp-a; Varsó szegyh-a; Dancka ferences tp-a), a baz. típusúaknál gyakran látunk változatos háló- és kristályboltozatokat (Krakkó, Mária-tp., szegyh.; Toruń, Szt János-tp.). A gótikus szobrászat a tp-ok portálján látható (Trzebnica 12. sz. közepe; Strzegom 14. sz. vége). A →Szép Madonnák kiemelkedő képviselője 1400 k. a kruzlowai Madonna. - A szárnyasoltár-műv. alkotásai közül messzire hatott a krakkói Mária-tp. főoltára (Veit Stoss, 1477-89). A reneszánsz terjedésének sajátosan lengy. képviselői a már fönnálló tp-ok mellé nagy számban épített mellékkpnák, egyes nagyhatalmú családok temetkezési helyei; legelső és később sem utolért példájuk Bartolommeo Berecci műve, a Wawel dómjának Zsigmond-kpnája (1519-33). A nagyobb méretűek közül legszebb a kiegyensúlyozott zamosci kápt. tp. (Bernardo Morando, 1587-től). - A barokk stílus első jelentkezése a krakkói Péter-Pál-tp. (Giovanni Trevano, 1605-19), majd uo. az egy. Szt Anna-tp-a (Tylman van Gameren 1689-95), mindkettő erős róm. hatás alatt. A mozgalmas, Borromini-féle stílus jellegzetes példája a vizitációs apácák tp-a Varsóban (homlokzata Jacopo Fontana, 1755-61), a Szentháromság-tp. Krakkóban (Francesco Placidi, 1752-58). Sziléziában a barokk ném-es változata terjedt el (Krzeszów, ciszt. tp., 1728-35). - Az olaszos iránnyal párhuzamosan élt egy másik, a késői manierizmusból kisarjadó, nemzetinek érzett változat is, a szarmatizmus; kicsit merev, de tagadhatatlanul ünnepélyes szelleme az egyhműv-et sem hagyta érintetlenül, amint ezt 1634: a krakkó-kazimierzi Corpus Christi-tp. berendezése, leginkább főoltára mutatja. - A vallásos fest-ben az olaszos fölfogás jeles képviselője a tehetséges Tintoretto-követő, Tommaso Dolabella (1570-1650), a kissé merevebb, gyakran bonyolult allegóriákat választó hazaié Krzysztof A. Boguszewski (†1635). - A 18. sz: a pol. hanyatlás ellenére ~ virágzott, s ez a tp-építészetben is megnyilvánult (Skierniewice, Szt Jakab-tp., Efraim Schroeger, 1781). A rokokó szobrászat kecsességét szinte erőteljes mozgalmassággal párosította az ilyvói (Lwów, Lemberg) Antoni Osinski. A sziléziai barokk fest. korai jelentős figurája a szenvedélyes és vallásos képeket festő Michael Willmann (1630-1706). Az időszak végén Varsóban és Vilnában tevékenykedett a klasszicizmus, sőt már a romantika felé közelítő oltárképek mestere, Franciszek Smuglewicz (1745-1807) és a hasonló jelentőségű Kazimierz Wojniakowski (1771-1812). V.J.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.